Az oldal iskolai oktatáshoz illetve a köz- és felsőoktatási tanuláshoz próbál segítséget nyújtani, így egyes részek szakkönyvek felhasználásával készültek.



Jogi vonatkozású dokumentumok - oktatási informatikusoknak
Szerzői jog

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései 1999. szeptember 1-jén léptek hatályba. A törvény megalkotásának az indoka elsősorban az, hogy a jogi szabályozásnak is lépést kell tartania a technikai-informatikai fejlődéssel, illetve a szerzői jogi szabályozást összhangba kell hozni az EU-jogszabályokkal, irányelvekkel. A legnagyobb kihívás a digitális számítógépes technika, vagyis a hangok, képek, jelek bináris számjegyekkel való elektronikus rögzítése, tárolása, illetőleg ezeknek a jeleknek analóg jelekké való átalakítása. A törvény módosítja a felhasználási szerződésre vonatkozó szabályokat, s 2000. január 1-jétől bevezeti a reprográfiai díjat a fénymásolás útján terjeszett művek után.

A törvény felsorolja a szerzői jogi védelem tárgyait, a személyhez fűződő és a vagyoni jogokat, a szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátait. Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések között külön kitér a szoftverre, az adattár, a reklámozás céljára megrendelt műre, a filmalkotásokra és más audiovizuális művekre, a képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokra. Újdonság, hogy szerzői jogi védelem alá helyezi a törvényalkotó a műszaki létesítmények terveit is. Külön fejezet tárgyalja az úgynevezett szomszédos jogokat, és természetesen a törvényhozó nagy hangsúlyt fektetett a szerzői jog megsértésének következményeire és arra, hogy a szerzői jogviták rendezésében milyen szervezetek működnek közre.

Szoftver

A törvény szerzői jogi védelem alá helyezte a számítógépi programalkotást és a hozzá tartozó dokumentációt (szoftvert) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtáját, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.

Internet

Még ennél is látványosabb fejlődés színtere - és a jogi szabályozás új tárgya - az internet. A műszaki fejlődés ilyen fokán nagyon nehéz a szerzői jogokat érvényesíteni - és csak megfelelő jogi szabályozás esetén ellenőrizhető -, hogy a szerző a műve felett rendelkezzen a szerzői jogaival, vagyis mind a vagyoni, és mind a személyhez fűződő jogaival. Az új törvény védelmet biztosít az internetes felhasználásnak is.

Az internetes szabályozás átvette a WIPO-szerződés 8. cikkét, amely alapján a szerző kizárólagos joga engedélyezni az ún. right of communnication to the public típusú szerződést, vagyis az olyan nyilvánossághoz való közvetítést, ahol a közönség a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választja meg.

A törvény az internetes szerzői jogsértés következményeit is lefekteti (vissza kell téríteni a gazdagodást, abba kell hagyni a jogsértő magatartást, adatokat kell szolgáltatni a jogsértéssel kapcsolatos üzleti kapcsolatairól).

Felhasználási szerződés

A régi szerzői jogi törvényhez képest változás, hogy az egyes műtípusokra vonatkozó ágazati rendeletek helyett a törvény szabályozza a felhasználási szerződéseket. A szabályozásra jellemző, hogy általános, alapvetően diszpozitív szabályozási keretet teremt a szerző és a felhasználó viszonyára. Ennek ellenére megjelennek a törvényben a különböző műfajhoz tartozó speciális szerződésekre vonatkozó szabályok is (például film-, szoftver-, kiadói szerződés).

A szerzői jog elektronikus médiákra vonatkozó részletei

1.§ (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:

c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is

A többszörözés joga

18.§ (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:

a.a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint b.egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.

(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítése és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása.

19.§ (1) A hangfelvétel előállító, valamint a multimédia mű létrehozója és az elektronikus adattár összeállítója követelheti, hogy a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen, videofelvételen, digitális hordozón terjesztett multimédia műben vagy elektronikus adattárban való újabb többszörözését és példányonkénti terjesztését megfelelő díjazás ellenében számára is engedélyezzék. A felhasználási szerződést az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezettel kell megkötni.

A terjesztés joga

23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.

(3) Filmalkotás, hangfelvételben foglalt mű, valamint szoftver esetében a terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adására is.

(5) Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával más adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával belföldön forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem gyakorolható.

A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga

26.§ (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.

A szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátjai

33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.

A szabad felhasználás esetei

35.§ (1) Magáncélra bárki készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adattárra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordózóra való rögzítése.

(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot.

(4) A célnak megfelelő módon és mértékig saját célra, valamint - vállalkozási tevékenységen kívüli - belső intézményi célra is készíthető másolat, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és

a.tudományos kutatáshoz szükséges,
b.saját példányról archiválásként tudományos célra vagy a nyilvános könyvtári ellátás céljára készül, vagy
c.megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül.

5.Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők.