A föld alatti rész
A gyökerek alkotják a gyökérrendszer együttesét. Megkülönböztetjük a főgyökeret vagy -gyökereket, az oldalgyökereket és a hajszálgyökereket. A gyökér szerkezete eltér a szárétól. Jellemzője továbbá, hogy nincs benne klorofill. A gyökereket a földből óvatosan emeljük ki, hogy ne sérüljenek!
Azt is meg kell említenünk, hogy egyes esetekben a föld alatt nemcsak gyökeret találunk, hanem föld alatti szárat, amelyből a gyökerek kifejlődnek. Ilyen pl. a rizóma (páfrány, bambusz), a gumó (burgonya), a hagyma (tulipán).
A gyökér szerepe A gyökér többféle funkciót tölt be. - Rögzíti a növényt a földben. A növény rögzítése a fa méretétől függ. Szánvitásaink szerint a gyökerek által befont terület másfélszerese a fa föld feletti méretének, de természetesen mindez a környezeti feltételektől függ (szél, lejtő, a talaj vízáteresztő képessége). - Felszívja a növény növekedéséhez nélkülözhetetlen vizet és oldott ásványi sókat. Ez a gyökér legfontosabb funkciója, ettől függ a növény élete. - Bár ezt általában nem tudják, a gyökér is lélegzik. A vízinövényeket kivéve, melyek tökéletesen anaerob (tehát levegő, de nem oxigén nélküli) körülmények között élnek, a gyökerek lélegeznek, és szükségük van levegőre: ezért van az, hogy a túl tömör föld vagy a túlöntözés a növény fulladásos halálát okozhatja, a gyökerek elrothadnak, és nem tudják szerepüket betölteni. A meghatározás szerint a fa föld feletti része az, amit a talaj felett láthatunk. Két fő része különböztethető meg: ° Tő vagy gyökérnyak A tő a fának közvetlenül a talaj szintjén található része, amely látszólag a rögzítési pont. A tő nagyon fontos, itt fut össze az összes gyökér és az összes ág. Ez a kapcsolódási pont a talajjal, amelyen a nedvek kötelezően áthaladnak. Ezen a szinten figyelhetjük meg a gyökér fás szövetének átalakulását a szárak felé, ezért nem szabad sem túl mélyen beásni a tövet, sem pedig túlságosan szabadon hagyni. A bonsai alakítása során letisztíthatjuk a tövet, s így szép képet kaphatunk a gyökerek kiindulásáról. Ezt az eljárást mindig fokozatosan kell végezni, nehogy a gyökereket hirtelen napténynek tegyük ki, ugyanis szerkezetük megváltozik. ° Szár A fiatal szár zöld, és mindig függőlegesen növekszik. A ta esetében a szárat nagyon hamar vékony vagy vastagabb parás kéreg (vagy parafa) veszi körül, melynek feladata, hogy védje a szárat a hideg, a szárazság vagy a természetes balesetek ellen. Megkülönböztethetjük a főágat, mely mellékágakra vagy ágacskákra oszlik; a fa esetében ezek a fatörzs és a faágak. A pálmafa fás szára, az el nem ágazó pálmatörzs, a fák törzs- és ágrendszere, a futónövények liánszerű szára, a föld alatt kúszó növények rizómája, a szamóca indája, a burgonya gumója, a tulipán hagymája botanikailag mind szárnak tekinthető. A szár szerepe A szárnak kettős szerepe van. - Először is tartó funkciót tölt be, mely a fánál különösen fontos a korona súlya miatt. Ezt a támasztószerepet elsősorban a faszövet (más néven szívj biztosítja. - A szár második funkciója a nedvek továbbítása. A gyökerek által felszívott nyers nedv (víz + ásványi sók) feljut a levélzet felé, a feldolgozott, cukortartalmú nedv pedig visszaáramlik a gyökerek felé. - Központi rész vagy bélszövet, amely nagyon kemény. Koncentrikus körök rajzolata díszíti, minden kör megfelel a fa egy életévének. Ez a halott, öreg fa, amelyben már nem kering nedv, továbbra is betölti azonban támasztó szerepét. Egyes nagyon öreg, odvas fák remekül elélhetnek az elpusztult bélszövet nélkül is, azonban nagyon érzékenyek a viharokra, és fennáll a veszély, hogy bármelyik pillanatban kidőlnek. - A bélszövetet egy világosabb élő rész veszi körül, ez a fatest. Belső felét azok a "csövek" alkotják, melyek a nyers nedvet szállítják a gyökerektől a levelekhez; a külseje pedig a feldolgozott nedvet a levelektől a gyökérhez szállító háncsból áll. Ha tavasszal levágunk egy ágat, és az "könnyezik", azt a faháncsból kifolyó nedvcseppek okozzák. A faháncs tehát kettős szerepet tölt be: a fa élő támasztéka, valamint a nedvek szállítója a gyökerektől a levelekig és vissza.
A legkülső rész, a kéreg nagyon erősen kötődik a háncshoz, annyira, hogy ha a kérget letépjük, jön vele a háncs is. A kéreg feladata a külső elemektől (hideg, meleg, állatok) való védelem. Ha a fa egész kerületén lehántjuk a kérget és a háncsot, egy darabig még tovább él a növény, mivel nyers nedvvel még táplálkozik, de a gyökerek elpusztulnak, mert a feldolgozott nedv hiányában nem tudnak fejlődni, s a fa végül kiszárad.
A kéreg felületén a fajra jellemző hasadások, repedések, csomók találhatók, melyek a fa lélegzését biztosítják. Ezek a rajzolatok jól láthatók pl. a fiatal cseresznyefákon. A törzs vastagodása A fa törzse az öregedéssel vastagodik. A komolyabb bonsai alakításánál is erre törekednek. A törzs vastagodását két perifériás kambium okozza.
Az első a kéregben található, neve fellogén. Ez biztosítja az öregedéssel lehámló kéreg megújulását (jól megfigyelhető pl. a platánfán). A második a valódi kambium. Ez biztosítja a törzs vastagodását a fa és a háncs termelésével. ° A levél A levél jellemzi és teszi széppé a fát. Mérsékelten növekszik, s a bonsai esetében még ezt a növekedést is fékezni igyekszünk. A levél erezettel rendelkező levéllemezből, a levéllemezt a szárhoz kötő levélnyélből és a levélnyelet a szárhoz kapcsoló levélhüvelyből áll. A levelek alakja nagyon különböző, s a növényfajt jellemzi. Az alábbi tábla a különböző levéltípusokat mutatja be. A fenyő tűje is levél. Fontos, hogy ismerjük a levelek elhelyezkedését a száron. Átellenes, szórt és örvös levélállásokat különböztetünk meg. A levél és a szár jelentősen módosulhat. Átalakulhatnak kaccsá (szőlő), tövissé (borbolya, akác, kaktusz), húsos pikkellyé (liliom) vagy virágrésszé. Lombhullatónak nevezzük azt a fát, amely télen lehullatja leveleit. Ellenkező esetben örökzöld, ide tartozik majdnem minden tűlevelű fa. A levél lényeges szerepet tölt be a növény életében. A fotoszintézis színhelye. Ez a funkció egy zöld színanyag, a klorofill jelenlétének köszönhető. Többek között biztosítja a növény légzését és párologtatását. A felnőtt fa naponta több száz liter vizet párologtat el ily módon. A nyers nedv a gyökerek által felszívott vízből és ásványi sókból áll. A feldolgozott nedv cukrokat tartalmaz, melyeket a növény a levegő szén-dioxidjának segitségével termel. Mindez megmutatja, mire lesz szüksége bonsaiunknak az élethez és a fejlődéshez.
A föld feletti rész
Egy idős fa metszete három fő részt mutat
Víz + a levegő szén-dioxidja + napenergia (fény és hő) = szénhidrátok + oxigén
